• Duna

    • Duna od do

      • Magyarország, szeretlek!

        Magyarország (2026). Vasárnap esténként a képernyők elé vár mindenkit a Duna Televízió, aki szereti Magyarországot és a látványos, vidám vetélkedőket. 19:45-kor kezdődik a Magyarország, szeretlek, a jó hangulatú, esti showműsor, sok zenével, még több izgalmas játékkal, sztárvendégekkel és történeteikkel. Ezen a héten Nagy Adri és Vida Péter oldalán. A Piros csapatban: Dubei Debóra, Pregitzer Fruzsina, Béres Alexandra A Zöld Csapatban: Seress Zoltán, Kautzky Armand, Szolnoki Tibor Műsorvezető: Kiss Ernő Zsolt. (75 min)

      • Szabadság tér '56 - Szilánkok a forradalomból

        Emlékezik: Kerényi Lajos. Magyarország (2026) (2 min)

      • A Pál utcai fiúk

        Ifjúsági film, Magyarország (1968). A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére- rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az "ellenséges" támadásra. Bokát választják vezérül. A többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az "ellenség" által elrabolt grund-zászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új "főhadnagyi" rangjának, ájultan esik össze. Boka visszatér a grundra, ahol a fatelep őrétől megtudja, hogy rövidesen bérház épül a grund helyén. Zokogva búcsúzik a grundtól, amelyért Nemecsek az életét áldozta, és amely a gondtalan gyermekkor egy darabját jelentette. Molnár Ferenc világhírű regényének filmváltozata. A film 1969-ben a Magyar Játékfilmszemlén a közönség díját nyerte, és jelölték a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra. (105 min)

      • Kenó

        Magyarország (2026) (1 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Harmadik típusú találkozások - Rendezői változat

        Sci-fi, Kína/Egyesült Államok/Egyesült Királyság (1977). Roy Neary átlagos, kertvárosban élő, amerikai családapa, aki egy éjjel különös, földön kívüli eredetűnek tűnő repülő járműveket pillant meg az égen. Az élmény fenekestől felforgatja az életét, és innentől kezdve egy furcsa, hegyforma alak szállja meg a képzeletét. Amikor megtudja, hogy hozzá hasonlóan mások is átélték ugyanezt az élményt, kutatni kezd a forma eredete és a repülő csészealjak után. Hamarosan az ENSZ kutatói is felfigyelnek rá, akik szintén a megmagyarázhatatlan jelenség nyomában járnak, de ők már katonai erőt is igénybe vesznek, hogy kézben tartsák az ügyet... (132 min)

      • Családi kör

        Magyarország (2026) (40 min)

      • Egy csodálatos asszony II (24)

        Tévéfilmsorozat, Törökország (2018). Bahar elmondja Nisannak, hogy Arif megkérte a kezét. A kislány döbbenten fogadja a hírt, és nagyon felzaklatja. Másnap iskolába menet Nisan elsírja magát Arifnak, és bevallja a férfinek, hogy nagyon hiányzik az édesapja. Bahar és Arif úgy döntenek, hogy szakítanak. Enver és Hatice ki akarják törölni Sirin telefonjából a Sarpról és róla készült fotókat. Amikor ez nem sikerül, összetörik a készüléket, ám a lány rajtakapja őket. (42 min)

      • Bor, mámor, szerelem II (6)

        Tévéfilmsorozat, Szlovákia (2013). Gérard szeretné elrendezni az ügyeit Ivan-nal, de André a falhoz szorítja édesapját, aki azonnal kórházba kell szállítani és válságos az állapota. Így viszont André lesz az új cégtulajdonos, és nincsenek jó szándékai a Dolinský borászattal kapcsolatba. Közben új fenyegetés is éri a szőlőt: vaddisznó-konda költözik a völgybe. (51 min)

      • Ridikül

        A kávézás különleges élménye. Magyarország (2026) (50 min)

      • Család-barát

        Magyarország (2026) (30 min)

      • Az újító József nádor

        Dinasztialapítási tervek. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Elsőszülött fia, István főherceg az alcsúti parkban töltötte ifjúságát nyaranta, és a hagyomány szerint sokat játszott a falubeli gyerekekkel is, akik „Palatinus Pistának” nevezték. Felnövekedve nemcsak apja akaratát – és az udvar szándékát – követte, hanem hazai politikai támogatást is kapott, amikor 1847-ben vállalta a nádori tisztséget. Országjáró körútján mai szemmel nézve egészen elképesztő rajongás vette körül, jeléül annak, hogy a születő populáris tömegkultúra korában már idehaza is megjelentek a nemzeti dinasztia tagjai iránti személyi kultusz egyes jelei. 1848 márciusában döntő szerepet játszott a forradalom vívmányainak bécsi elfogadtatásában és Batthyány Lajos felelős miniszterelnöki kineveztetésében. Amikor azonban ősszel fordult a kocka, és a bécsi udvar mérvadó körei törvénytelenül visszavonták a tavaszi megegyezést, István azt már nem vállalta, hogy szembeforduljon velük, és lemondott nádori tisztségéről, miközben a család (alaptalanul) őt hibáztatta a magyarországi viszonyok elmérgesedéséért. Ténylegesen házi őrizetbe parancsolták az anyai örökségként rámaradt schaumburgi várkastélyba, ahol élete hátralévő 18 esztendejét töltötte. Majd tüdőbeteg lett és alig ötvenévesen a francia Riviérán, Mentonban hunyt el. Testét Magyarországra hozták, s őt is a Budai várban lévő nádori kriptában temették el. (3 min)

      • Család-barát

        Magyarország (2026) (40 min)

      • Himnusz

        Magyarország (2019). (2 min)

      • Mindennapi

        Az elégedetlen élet. Filmetűd, Magyarország (2026). Versek és prózarészletek, idézetek, gondolatok egy percben. (1 min)

      • HÍRADÓ

        Élő közvetítés (30 min)

      • Nemzeti Sporthíradó

        Élő közvetítés (8 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Pollenjelentés

        Magyarország (2026) (1 min)

      • Álmok álmodói

        Lugosi Béla. Magyarország (2022). Vajon miért van égésnyom a Himnusz eredeti kéziratán? Kempelen Farkas mit talált még fel a sakkautomatán kívül? Fekete István hogyan lett kiváló gazdatisztből író? S vajon cukrász volt-e Dobos C. József? Ezekre és ehhez hasonló érdekes kérdésekre ad választ legújabb sorozatunk, amely híres magyarokat mutat be. Példamutató sorsok, kiemelkedő teljesítmények. Izgalmas, varázslatos, eddig nem ismert történetek, legendás magyarokról, ahogy még sosem meséltek róluk, ahogy még sosem láthatták őket. Álmok álmodói: csodálatos emberek, akik meghódították a világot. Ebben a részben Lugosi Bélát ismerhetjük meg. (5 min)

      • Közelebb - Roma magazin

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Domovina

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Az újító József nádor

        Sikeres családalapítás. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor harmadik házassága végül Mária Dorottya württembergi hercegnővel végre nemcsak maradéktalanul boldognak, hanem családi programként is sikeresnek bizonyult. Öt gyermekükből három érte meg a felnőttkort, pályájuk önmagában is nevezetes folytatását adta a nádori famíliának. Az evangélikus Mária Dorottya hercegnő különösen sokat tett a hazai protestantizmus támogatásáért, amelyet ugyan rossz szemmel néztek Bécsből, de József nádor imponáló felekezeti nyitottsággal adott teret hitvese ezirányú erőfeszítéseinek. Általános emberbaráti jótékonykodásában Mária Dorottya elődje, Hermina kezdeményezéseit folytatta és teljesítette ki, míg szűkebb hitsorsosai körében megszervezte az első budavári evangélikus közösséget és létrehozta annak templomát. Férje halála után azonban azonnal Bécsbe költöztették, lényegében internálták, de így sem tudták közösségi erőfeszítéseit teljesen korlátozni. (3 min)

      • Magyar világ

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Önök kérték!

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Az újító József nádor

        Együtt a Széchenyiekkel. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A nádor a bécsi kormányzat és a magyar rendek közötti ellentéteket áthidalni igyekvő munkájában szoros kapcsolatot alakított ki azokkal a befolyásos hazai arisztokratákkal, akik támogatták ezirányú erőfeszítéseit. Közülük is kiemelkedik Széchényi Ferenc, akinek nevezetes gyűjteményi adományát a király megbízásából épp a nádor vette át és ettől kezdve legfőbb felügyeletével pártfogolta. Egyetértettek abban is, hogy szükség van a Habsburg Monarchia átalakítására, szerkezetének korszerűsítésére. Gondolatait 1810-ben fogalmazta meg Hungarisierung Österreich (Ausztria hungarizálása) című írásában. Álláspontja szerint a Monarchiában két kormányzati elv létezik: az egyik az alkotmányos, a magyarországi és erdélyi, a másik az abszolutisztikus vagy örökös tartományokbéli. Ám úgy vélte, az előbbiek alkotmányát, kormányzatát és közigazgatását az örökös tartományok módjára átalakítani lehetetlen vállalkozás lenne. Ráadásul a korszellem is a képviseleti rendszert tartja modernebbnek. Inkább egy fordított korszerűsítésre lenne szükség, azaz az örökös tartományok kormányzatait kellene a magyar képviseleti rendszer szerint átalakítani. Erre az elképzelésre erősen hatott Széchényi Ferenc hasonló koncepciója, így biztosak lehetünk a két államférfi szoros együttgondolkodásában és együttműködésében. Nem véletlen, hogy ugyanebben az időben emelték azt a különleges, klasszicista stílusú Gloriette-et is a Fertő-tó egyik legszebb kilátópontján, a Fertőboz fölötti löszfal tetején, amellyel Széchényi Ferenc gróf József nádor 1809-es látogatását köszönte meg. Az emléket őrző építmény ott áll mind a mai napig. (3 min)

      • Bor, mámor, szerelem VII (9)

        Szlovákia (2016). Janek behívja Petert, hogy kikérdezze a balesetről. Peter rájön, hogy Krammer okozta a balesetet és személyesen akarja elrendezni vele. Inge megpróbálja kideríteni Vavro múltját Jarkától. Megpróbál védelmet találni Ivannál, de Adela elküldi. Max váratlanul visszatér Vinnába. Azért jött, hogy tárgyaljon Krammerrel. Karol helyett Inge megy el a találkozóra, akivel Zachar nem hajlandó együttműködni. (52 min)

      • Család-barát

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (30 min)

      • Egy Perc Híradó

        Élő közvetítés (1 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Fekete szív- A Sansalan család titka (18)

        Törökország (2024). Miután Sevilay még mindig nem érti, nagybátyja és anyja miért ragaszkodnak ennyire a házassághoz, Nuhval Kayseribe indul, hogy a családja után nyomozzon. Mikor Hikmet megtudja, hogy Sevilay mit tervez, azonnal jelez Sametnek, aki fel is hívja a rendőrparancsnokot, hogy feljelentést tegyen. Nihayet folytatja a kettős játszmát, és miközben azon töpreng, hogy hogyan szabaduljanak meg Melektől és Nuhtól, az ikreket magához édesgeti. (50 min)

      • Jókai, a legmagyarabb író

        A világhírű Jókai. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2025). Hitt vajon Jókai a szellemekben? Valóban érdekelte a divat, a képzőművészet, a gasztronómia vagy a csillagászat? Az egyik legbátrabb forradalmár miért békült ki végül a Habsburgokkal? Az ismeretterjesztő sorozat a válaszok nyomába ered Jókai elképesztő életműve és mesébe illő életútja mentén Ugron Zsolna kalauzolásával. (1 min)

      • Család-barát

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (40 min)

      • Az újító József nádor

        Kertépítő szenvedélye. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor 1818-ban szerezte meg az alcsúti uradalmat és 1820-ban indította a kastély építkezéseit kedvelt embere, a pesti Szépészeti Bizottság egyik tagja, majd elnöke, Pollack Mihály tervei alapján. Ahogy a 19. század egyik legnevesebb történtírója, Horváth Mihály fogalmazott: a nádor „természet- és gazdászattudományának maradandó tanúja Alcsuth, kedvencz nyári lakhelye, melyet sivatagi homokpusztából virágzó kertté és példánygazdászattá varázsolt. Szokásai, életmódja a legegyszerűbb, minden fény s pompaszeretettől idegen, inkább polgárias, mint fejedelmi, családias volt. Szórakozást munkás napjaiban legörömestebb családja körében, a tudományokban, kivált természettudományi s útleirási olvasmányokban, füvészet s kertészetben és a mezei gazdászat egyéb ágaiban keresett.” A főherceg a kastélykert kialakítására hívta meg a bécsi Tost családot, és képzett kertészként maga is egyik fő tervezője – és szürke munkaruhájában egykor egyik tevékeny közreműködője is – volt a park arborétummá fejlesztésének. A mintegy 540 fajból álló fás növényi gyűjtemény egyedei Európa, Kis-Ázsia, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika legszebb parkjaiból származnak. A sétányok és a tavak, az érdekes növénytársulások és botanikai érdekességek sok esteben József nádor családjának fontos emlékeihez kapcsolódnak. (3 min)

      • Déli harangszó

        (1 min)

      • HÍRADÓ

        Élő közvetítés (37 min)

      • Nemzeti Sporthíradó

        Élő közvetítés (8 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Agenda plusz

        Magyarország (2026) (2 min)

      • Szabadság tér '56 - Szilánkok a forradalomból

        Emlékezik: Kerényi Lajos. Magyarország (2026) (2 min)

      • Az újító József nádor

        Firenze és a Habsburg-ház. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A birodalmi hűbérnek számító Toszkán Nagyhercegséget az 1738. évi bécsi szerződés (amely a lengyel örökösödési háborút zárta le) biztosította Ferenc lotaringiai herceg számára, aki miután elvette Mária Teréziát és német-római császár lett, Firenze központtal ún. szekundogenitúrát (önálló örökösödési vonallal rendelkező családi ágat) alapított. Ennek másodszülött fiúk, Lipót osztrák főherceg, mint toszkán nagyherceg lett első uralkodója. Lipót felvilágosult és a gazdasági gyarapodást szolgáló kormányzása („Habsburg-mintaállam”) dinasztikus szempontból roppant sikeres családi élettel párosult: Mária Ludovika spanyol infánsnővel kötött házasságából 16 gyermek született, közöttük kilencedikként (ötödik fiúként) József Antal főherceg, a majdani magyar nádor. A fiatalember firenzei ifjúsága, neveltetése megfelelt kora legjobb pedagógiai követelményeinek, így kibontakoztatta tehetségeit, miáltal szellemi és fizikai tekintetben egyaránt kellő mértékben fölkészítette a pályára, amelyet később befutott. (2 min)

      • Melissa, a Zöld Völgy lánya II (112)

        Tévéfilmsorozat, Törökország (2023). Oktaynak sikerül elmenekülnie a rejtekhelyéről, Azra pedig kezd rájönni, hogy nem számíthat a férfira. A nő úgy dönt, hogy hazamegy, és Orhantól kér segítséget. Günesnek sikerül elmenekülnie, ám a kislány összezavarodik, hogy mit csináljon. Melissa és Görkem úgy sejtik, hogy Günes esetleg egy butaságot készül megtenni. Orhan feleségül kéri Büsrát, ám ehhez Selimnek is van egy- két szava. (44 min)

      • Családi kör

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (38 min)

      • A világ a la carte

        Mallorca - A Sóller-öböl. Ismeretterjesztő sorozat, Németország (2016). Mallorca egyre nagyobb látogatói rohammal néz szembe. Ugyanakkor a szigetlakók több egyéni turizmust szeretnének - több minőséget, kevesebb ’Ballermann partybeach’ szintet. És lehetőleg egész évben, nem csak a turisztikai főszezonban. De ez még nem egészen működik. Még a festői Port de Sóllerben sem. (29 min)

      • Családi kör

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (28 min)

      • Egy Perc Híradó

        (1 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Önök kérték!

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Ridikül

        Mindenkinek kell egy hobbi? Magyarország (2026) (50 min)

      • Agytorna

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (20 min)

      • Az újító József nádor

        Politikai viták Metternichhel. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József főherceg mindig végrehajtotta a Bécsből kapott utasításokat, így családi és dinasztikus lojalitásához természetesen nem férhetett kétség. Ám a hazai viszonyok közelebbi ismeretében realista, a magyar érzékenységeket kímélő, sőt mindinkább az eltérő érdekek egyeztetésére törekvő javaslatokkal igyekezett befolyásolni bátyja kormányzatát. A Habsburg Birodalom elkerülhetetlen modernizációjának folyamatában olyan irányzatot képviselt, amely nem az osztrák-cseh tartományok egyoldalú támogatását, hanem mellettük Magyarország – reális területi, népességi és gazdasági súlyának megfelelő – arányos és párhuzamos fejlesztését tartotta a követendő útnak. Ám Ferenc jellemének és uralkodói gyakorlatának ismeretében aligha csodálhatjuk, hogy – a bécsi abszolutizmus és az örökös tartományok kizárólagos támogatását erőltető tanácsosai hatására – nemcsak mellőzte öccse javaslatait, de már-már kóros bizalmatlanságával időnként a nádor szeparatisztikus törekvéseiről terjesztett, alaptalan bécsi pletykákat is elhitte. Kezdetben Colloredo gróf, majd Anton von Baldacci, végül az utolsó 30 évben Metternich herceg volt az az ellenfél, akinek ellenállásán sajnos megtörtek a főherceg reményei. A bizalmatlanságot tapasztalva így lassan lemondott arról, hogy hatást gyakoroljon az udvar irányvonalára. A mérsékelt reform, az anyagi viszonyok javítása, az életkörülmények polgárosítása iránti vonzódásának azonban hálás örömmel látta hasznát a reformkori Magyarország. (2 min)

      • Ízőrzők (9/15)

        Kékesd. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2024). Kékesd Baranya vármegyében, Pécsvárad közelében fekvő, aprócska, 200 lélekszám körüli település. Szent Mihály arkangyalról elnevezett templomát 2009-ben szentelték fel, a megvalósításhoz a helyiek anyagi terheket, szervező és építő munkát is végeztek. Az imára kulcsolt kezet formázó épület minden látogató szívét-lelkét megérinti, bizonyára ezért látogatják olyan sokan. Kékesd hagyományőrző lakossága évente megrendezi a szüreti felvonulást, ilyenkor a falu összes lányát kikérve vonul a falu apraja-nagyja a központba, a mulatságba. A fiatalok baráti társaságából alakult néptánccsoport a környék rendezvényein is nagy sikerrel szerepel, ilyenkor nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölt viseletben lépnek fel, a Zengő-Várad Rezesbanda kíséretében. Pesti Ilonának köszönhetően a faluban még nem felejtődött el a szakajtófonás ősi mestersége, így ma is készülnek kenyérkelesztéshez, vagy a háztartásban egyéb célokra hasznosítható kézműves mesterművek. Kékesd régi receptjeiből a következő ételek készültek az Ízőrzők nézői számára: savanyú krumplileves sós lapítottal, kolbászhúsos vesevelő, lakodalmas fehér kenyér, kanászpörkölt és kockatorta. (26 min)

      • HÍRADÓ

        Élő közvetítés (29 min)

      • Nemzeti Sporthíradó

        Élő közvetítés (8 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Pollenjelentés

        Magyarország (2026) (1 min)

      • Magyar népmesék IV

        A béka, a kolbász és az egér. Animációs filmsorozat. A béka, a kolbász és az egér elhatározták, hogy barátok lesznek, együtt fognak lakni, a teendőket beosztják maguk között. Így felváltva végezték a házimunkákat. A kolbász főzött a legjobban, mert a levesbe belefőzte magát is. Amikor a béka utánozni akarta leforrázta magát, azóta van varangyosbéka. (6 min)

      • Fekete szív- A Sansalan család titka (19)

        Telenovella, Törökország (2024). Cihan és Melek egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Egy beszélgetés során Cihan elmeséli, hogy Nihayet asszony már gyerekkorában is azon mesterkedett, hogy őt távol tartsa a családtól és ezzel Esatra maradjon a Sansalan Birodalom. Miután végrehajtók jelennek meg a hotelben, Samet kétségbe esik, Cihannak pedig nem marad más választása, mint vállalni a kényszerházasságot. (48 min)

      • Az újító József nádor

        A Tokaji borvidék támogatója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1796-ban, nem sokkal hivatalba lépése után figyelt fel először a fiatal nádor azokra a gazdasági sérelmekre, amelyek a kettős vámrendszer révén érvényesültek a magyar külkereskedelem területén. Ez év február elején bizalmas levelében fontos gazdasági kérdésre hívta föl királyi bátyja figyelmét: a lengyelországi borkereskedelemre, vagyis arra, hogy a hegyaljai szőlőtermelés lehanyatlott és a magyar bor Lengyelországban – annak két felosztása után – elvesztette piacát, amiért az árak visszaestek, s az érintett megyék lakossága annyit veszített, hogy a rendes állami adót nem tudják megfizetni. Ezt a piacot visszanyerni pedig csak jelentős vámpolitikai könnyítésekkel lehetne, amely azután közvetve segítené helyreállítani e fontos gazdasági ágazat jövedelemtermelő képességét. Ez volt József főherceg első komoly kezdeményezése a hazai közügyek terén és ekkor ütközött össze először azzal a hagyományos bécsi érvrendszerrel, amely következetesen elutasította a magyarországi gazdaságfejlesztő politikát. A vám-kizsákmányolás fenntartása eszerint azért volt szükséges, mert azon összállami jövedelemkiesést volt hivatott kompenzálni, amely a nemesi adómentességből következett. József nádor ezzel szemben úgy gondolta, a magyar gazdaságnak az örökös tartományokéval egyenrangú fejlesztése olyan prosperitást eredményezne, amelynek közvetett adóbevétele bőven kompenzálná a nemesi adómentességből fakadó problémákat. Mindezen kérdéseknek és elképzeléseknek jó példája volt a Tokaj borvidék helyzete. (2 min)

      • Bor, mámor, szerelem VII (10)

        Tévéfilmsorozat, Szlovákia (2016). Vinnában kiderül, hogy Krammer a felelős a balesetért, és Inge vallomása és bizonyítékai alapján le is tartóztatják. Milica megtudja, hogy Rici fogja őt képviselni és a lány úgy dönt, hogy elhagyja. Lydiáról kiderül, hogy terhes, amit el is mond Slavónak. Martin úgy dönt, hogy elutazik Nináékkal. (50 min)

      • Mindennapi

        Az elégedetlen élet. Magyarország (2026). Versek és prózarészletek, idézetek, gondolatok egy percben. (1 min)

      • Szabadság tér '56 - Szilánkok a forradalomból

        Emlékezik: Szörényi László. Magyarország (2026) (2 min)

      • Az újító József nádor

        Csaták és lovasseregek. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A mindenkori nádor a középkori eredetű magyar hadszervezet egyik legfontosabb oszlopának, a nemesi felkelésnek is a főparancsnoka volt. Amikor az 1809. évi háború során a francia csapatok megközelítették Magyarországot, fegyverbe hívták az insurrectiót, élén József nádorral. A nemesi alakulatok a reguláris birodalmi hadsereg kiegészítő részeként vettek részt a harcokban, és bár vitézül küzdöttek, a felsőbb katonai vezetés tőlük független hibái vezettek végül a győri csatában elszenvedett vereséghez. E kudarctól lényegében függetlenül világossá vált, hogy az insurrectio immár nem korszerű hadakozási forma, így ez volt az utolsó alkalom, hogy szerepelt a magyar történelemben. Később többen megkérdőjelezték a nemesi hadak vitézségét, így József nádor a költő Kisfaludy Sándort bízta meg az insurrectio történetének megírásával. (3 min)

      • Kékfény

        Élő közvetítés, Magyarország (2026) (45 min)

      • Az újító József nádor

        Városfejlesztési tervek. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Pest-Buda első távlatos fejlesztője József nádor volt. Nemcsak megismerte és megszerette a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, hanem nemes ambícióját lelte abban, hogy európai színvonalra fejlessze nádori székvárosát. Utasítására született meg az első Szépítési Terv, továbbá kezdte meg munkáját a Szépítési Bizottmány, az a jeles mérnökcsoport – előbb Hild József, majd Pollack Mihály, a nádor kedvenc építészei vezetésével –, amely a pesti városi tanácstól függetlenül irányíthatta és városképi szempontból felügyelhette a hatalmas lendületű építkezéseket. Munkájuk eredményeként a reformkori Pest büszkélkedhetett a kor egyik legszebb és legegységesebb klasszicista városképével, a pesti Duna-sorral – amíg azután az 1849. májusi ostrom idején meg nem szólaltak a várvédő császári tábornok, Heinrich Hentzi bosszúból romboló ágyúi… (2 min)

      • Derrick

        Bosszúság a római emberrel. Bűnügyi tévéfilmsorozat, Németország (1987). Derrick és Klein egy étteremben vacsoráznak, amikor megpillantanak egy férfit, aki megszólalásig hasonlít egy lezáratlan gyilkosság gyanúsítottjához. Kiderítik, hogy a férfi Rómából érkezett, a régi ügy eltűnt tetteséről pedig annyit tudtak, hogy Olaszországba ment. Újra előveszik a lezáratlan aktát, majd követni kezdik a római embert, akit ezúttal is egy gyilkosság elvégzésére béreltek fel... (59 min)

      • Kenó

        Magyarország (2026) (1 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Az újító József nádor

        Otthonai. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A pálos rend birtokai között az 1780-as években Alcsút is a királyi kincstár kezelésébe került, majd József nádor az 1820-as évektől szisztematikusan fejleszteni kezdte: okszerű gazdálkodást és a kor legmodernebb gazdasági elveit követő uradalomirányítási rendszert honosított meg. A birtok közepén klasszicista stílusú nyári kastélyt építtetett Heyne Ferenc és Pollack Mihály tervei alapján, továbbá – saját kertészeti szaktudásától is indíttatva – különleges arborétumot telepített a kastély körüli parkba. Téli rezidenciáján, a korábban jelentős mértékben elhanyagolt budai várban pedig több átalakítást is elindított, hogy feleségeivel együtt működtetett „udvara” számára az megfelelő rezidenciaként szolgáljon. (3 min)

      • Columbo V (2/6)

        Diplomáciai mentesség. Krimisorozat, Egyesült Államok (1975). Hassan Salah, egy arab ország vezető diplomatája a kormányon belüli hatalmi átrendeződés érdekében megöli biztonsági szolgálatának vezetőjét, és úgy állítja be, mintha radikális fiatalok lennének a tettesek. Salah tettének végrehajtásához felhasználja hűséges társát, Rahmin Habibot, aki azonban nem is sejti, hogy miután segítségét megtette, többé már nincs rá szüksége Salah-nak, és ő lesz a következő áldozat… (70 min)

      • Mesterember leszek

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Az újító József nádor

        A balatoni fürdőélet beindítója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A pannóniai egykori vulkánok utóhatásaként keletkeztek a mai Balatonfüred és környéke mélyén azok a fontos ásványi anyagokban gazdag, gyógyvíznek minősített folyadék-készletek, amelyek feltörekvő forrásaira már a XVIII. század közepétől kezdve felfigyeltek a táj akkori gazdái. A gyógyhatás híre vonzani kezdte a látogatókat, és a környék egyik tekintélyes birtokosa, a Szentgyörgyi Horváth család nagyszerű klasszicista vendégházat építtetett a tóparton. A Horváth ház 1801-ben látta vendégül a magyarok nádorát, József főherceget, aki Keszthelyről, a Festeticsek otthonából érkezett a füredi partra. Itt – ahogy a korabeli sajtó írta – „a Ferdinánd főhercegi ezred egy zászlóaljának tisztelgését fogadta s utána Horváth Zsigmond udvari tanácsos és Gludovátz kir. tanácsos nagy és szép házában szállt meg. Rövid pihenés után fogadta a nádor a jelenlévő tábornokok és törzstisztek, valamint az előkelő nemesség hódolatát, akiknek kíséretében és az itt alkalmazott Österreicher dr. kalauzolása mellett megtekintette az ásványvíz-kutakat, fürdőket és más nyilvános intézményeket.” Az a figyelem, ami a látogatást kísérte, a nádor ajándéka volt itteni híveinek: pontosan tudta ugyanis, milyen jól kihasználható a fürdőhely reklámjában az ő érdeklődése és támogatása. József nádor 1821-es balatonfüredi látogatására már a nádor és családja számára a Balaton vízében építettek egy úgynevezett hidegfürdőházat. A balatoni fürdőélet kialakulásában ez az esemény is nagyban közrejátszott. A nádor 1838-ban is ellátogatott Balatonfüredre, immár fiával, István főherceggel, a későbbi István nádorral, akinek jelenléte szintén emelte Balatonfüred fényét. Az európai fürdőhelyek polgári kultúrája nagy részben József nádor útmutatásai és példája nyomán született meg Magyarországon, ahogy a nádor támogatásával lett gróf Széchenyi István, a balatoni gőzhajózás megteremtője is. (2 min)

      • Családi kör

        Magyarország (2026) (38 min)

      • Családi kör

        Magyarország (2026) (28 min)

      • Egy csodálatos asszony II (25)

        Tévéfilmsorozat, Törökország (2018). Münir megtudja, hogy egy Orhan nevű gyilkos figyeli Baharékat. Amikor ez Sarp fülébe jut, úgy dönt mindenképpen felkeresi a volt feleségét, hogy figyelmeztesse. A lakásban Enver bácsiék el akarják mondani Baharnak, hogy Sarp életben van, de mielőtt beavathatnák a lábadozó nőt a titokba, Sarp bekopog az ajtón. Arif meglátja Bahart és Sarpot együtt, a házhoz érkező Sirint pedig elzavarja. (42 min)

      • Az újító József nádor

        Legkedvesebb építészei. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József főherceg egyik legmélyebb szenvedélye kettős nádori székvárosának, Pest-Budának az építészeti-városképi fejlesztése volt. E munkában különösen két építész állt hozzá közel: Hild József és Pollack Mihály. Hild József (1789–1867) a gyakorlati építészetet apja műhelyében, a magasabb tudományt a bécsi Művészeti Akadémián tanulta. Mestere volt Charles Moreau, az Esterházyak udvari építésze Kismartonban, de gyakorlatot szerzett bécsi építkezéseken is. 1811-ben vette át apja üzletkörét, de egy nagyszabású itáliai tanulmányút is hozzájárult ahhoz, hogy munkássága kiteljesedhessen. Kora reneszánsz ihletésű klasszicizmusának lett avatott mestere, melyet épületek százain bizonyított az 1820-as évektől kezdve, de még inkább az 1838. évi pesti árvíz utáni föllendülő építkezéseken. 1836-ban a bécsi Művészeti Akadémia felvette rendes tagjainak sorába, 1842-ben lett Pest díszpolgára, 1854-ben pedig kinevezték „Pest város architektor-építészévé”. Budapesten ma is sokfelé találkozhatunk alkotásaival: a Gross-, a Károlyi–Trattner-, a Derra- és a Marczibányi-ház mellett ő emelte a Kálvin téri református templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát, és ő kezdte meg a Deák téri evangélikus templom építését is. Tervei alapján indult meg a lipótvárosi Szent István-bazilika építkezése, de azt halála után Ybl Miklós már neoreneszánsz stílusban fejezte be. Pollack Mihály (1773–1855) bécsi építész családból származott, és miután elvégezte a Művészeti Akadémiát, a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál sajátította el a mesterség fogásait. 1802-ben nyert polgárjogot Pesten, és a befutott építész 1808-tól tagja lett a városi építkezéseket felügyelő Szépészeti Bizottmánynak is. József nádor felismerte és értékelte tehetségét, miáltal jelentős befolyást gyakorolt a városfejlesztési tervekre, így többek között a Városliget kialakítására. A nádor rábízta az alcsúti kastély megtervezését, de más, híres kastélyokat is neki köszönhetünk: így pl. a dégi Festetics-kastély megformálásakor kísérletezte ki a majdani Nemzeti Múzeum architekturális koncepcióját. 1836-ban őt is tagjai közé hívta egykori alma matere, a bécsi Művészeti Akadémia. Pollack a régi pesti Redut (Vigadó) épületét 1826–1832 között építette, de az ő műve a Ludovika Akadémia, s persze mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum (1837–1847), amely a hazai klasszicista építészet vitathatatlan főműve. (3 min)

      • Bor, mámor, szerelem II (7)

        Tévéfilmsorozat, Szlovákia (2013). Gérard-t megműtötték, de még nem épült fel. Ivan előtt André nem játssza el a gyászoló fiú szerepét, és kegyetlenül azzal vádolja Ivant, hogy csak önző okokból érdekli apja egészsége. Nina megtudja Viera gyógyszerfüggőségét. Martin megpróbál beszélni vele, de Viera nem hajlandó beismerni a problémáját. Salomé egy időre elhagyja Szlovákiát, és Viola segítségét kéri az étterem vezetésében. Viola várja az új lehetőséget, de Žigónak ez egyáltalán nem tetszik. André megsemmisíti apja végrendeletét, amely megoldaná Dolinsky problémáit. (54 min)

      • Ridikül

        Mindenkinek kell egy hobbi? Magyarország (2026) (50 min)