• Duna World

    • Duna World od do

      • M4 SPORT+

        (480 min)

      • Bajnokok

        Berki Krisztián. (53 min)

      • Agapé

        Magyarország (2026). Miként őrizhetjük meg a házassági esküben kimondott, életre szóló hűséget? Hogyan védjük meg kapcsolatunk határait? Van-e forgatókönvye a hűtlenségnek, és mit tehetünk azért, hogy arra az útra soha ne lépjünk rá? Az Agapé asztalánál ezekre a kérésekre keressük a válaszokat. Egy különleges asztaltársaság közös gondolkodása társadalmi kérdésekről, őszintén, keresztény szemmel. Azonos értékrend, de akár eltérő vélemények. Művészek, szakértők, papok és lelkészek ülnek hétről hétre egy asztalhoz, hogy megvitassák a mindennapi életünket meghatározó kérdéseket – tabuk nélkül. (52 min)

      • Isten kezében

        Ahol a szeretet szolgál. Magyarország (2026). AHOL A SZERETET SZOLGÁL – Az Ótemplomi Szeretetszolgálat közösségének munkája az idősekért „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.” (Gal 6,2) Szarvason és a környező falvakban vannak házak, ahol a csend az úr, és vannak utak, amelyeken nap mint nap megérkezik ide a gondoskodás. De az idősek nappali klubjának szolgálata nemcsak fizikai gondoskodást, hanem jelenlétet, szót és reményt is visz az idősekhez. Ez a film azoknak az arcát mutatja meg, akiknek a mindennapokban ez a szolgálat jelenti a kapcsolatot a külvilággal, és azokét, akik hivatásként és hitből indulva hordozzák terheiket együtt velük: munkatársakét és lelkészekét. A kamera tanúságot tesz arról, hogyan válik az Ige cselekedetté: egy klubban, ahol vidámak tudnak lenni, ahol alkothatnak, vagy játszhatnak együtt, ahol egy megterített asztalnál közösen ülhetnek. Ahol a legkisebbek sem maradnak magukra, és ahol a szeretet nem szó, hanem szolgálat. Filmünk erős tanúságtétel arról, hogyan válik az ige testté a hétköznapokban: egy tál ételben, egy kézfogásban, egy meghallgatott történetben. Mert a szeretet nem hangos – de messzire hallatszik. (26 min)

      • Erdei utakon

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Himnusz

        Magyarország (2019). (2 min)

      • HÍRADÓ

        (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • ANGOL NYELVŰ HÍREK

        (3 min)

      • Kérdések órája

        Magyarország (2026). A Kérdések órája az M5 hetente, péntek este jelentkező közéleti műsora. Interjúk, viták, elemzések, aki kérdez: Csuhaj Ildikó. Kemény kérdések, őszinte válaszok. A műsor azokhoz szól, akik nemcsak a hírekre kíváncsiak, hanem a mögöttük rejlő összefüggésekre is. (52 min)

      • Könnyű kis gyilkosság

        Tévéjáték, Magyarország (1967). Alcíme szerint ál-bűnügyi komédia a Könnyű kis gyilkosság. Izgalom, humor, fülbemászó muzsika és éneklő filmsztárok – Darvas Iván, Tordai Teri, Márkus László, Bárdy György, Váradi Hédi –, mi kell még egy lebilincselő krimihez? Darvas Iván, a lezser éneklő nyomozó megbízást kap az evangélista társaságban történt gyilkosság kinyomozására. Vajon ki a gyilkos? És hogy jön a képbe Giuseppe Verdi? (89 min)

      • Família Kft.

        231. Nem adom a lányom. Magyarország (1996). Hazaérkezvén külföldről, látogatóba érkezik a Szép családhoz Péter, a síoktató, akivel Kriszta Olaszországban ismerkedett meg. A fiatalember jól érzi magát, főként Kriszta miatt. A lány szerint ez a kapcsolat más, mint a korábbiak. Azt javasolja Péternek, hogy költözzön hozzájuk. Biztos benne, hogy otthon örömmel fogadnák döntését. A család azonban másképp gondolja... (25 min)

      • Família Kft.

        232. Alföldi és társa. Magyarország (1996). Alföldi teljesen maga alá kerül, elmegy a kedve mindentől, teljesen értelmetlennek tartja addigi munkáját, mert egyetlen reluxát sem tud eladni. Úgy érzi, eljárt fölötte az idő. Picit egy félreértés miatt kirúgják a diszkóból, de nem meri elmondani otthon. Alföldi hirtelen ötlettől vezérelve, az elcsapott lemezlovast felfogadja reluxaügynöknek. Pici kezdeti próbálkozása kiábrándító, de hamarosan mentőötlete támad... (24 min)

      • Szakcsi Jazzszínpad

        Sárik Péter Trió X Beethoven - IX. szimfónia - Örömóda. Magyarország (2025). Ünnepeljük és élvezzük együtt a magyar jazz sokoldalúságát, egyúttal ismerjük meg a műfaj kiváló hazai képviselőit! Válogatás a magyar jazzélet legemlékezetesebb koncertjeiből – minden vasárnap. (13 min)

      • HÍRADÓ

        (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • ANGOL NYELVŰ HÍREK

        (3 min)

      • NÉMET NYELVŰ HÍREK

        (3 min)

      • OROSZ NYELVŰ HÍREK

        (3 min)

      • KÍNAI NYELVŰ HÍREK

        (4 min)

      • Nagy pillanatok

        Dubrovay László. Magyarország (2025) (6 min)

      • Édes anyanyelvünk

        Nézők kérdezik. Magyarország (2024). (5 min)

      • Hetedhét kaland

        Magyarország (2026). Oktatóműsor óvodások és kisiskolások számára, minden hétköznap új tartalommal, ahol a saját nyelvükön betekintést nyerhetnek többek között a természet, tudomány, kultúra és a mindennapok világába. (15 min)

      • M2 matricák – Hevül a vegyület

        Optikai illúziók. Kisdoki szemüveget szeretne, mert menő. Dokiúr optikai feladatokat ad neki, hogy kiderüljön, melyik szemüvegben lát a legjobban. (5 min)

      • Summa

        (20 min)

      • Öt kontinens

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Család'26

        (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Idősebbek is elkezdhetik – Teletorna 2026

        Magyarország (2026). A Teletorna egy könnyed mozgásformákat bemutató és az egészségmegőrzést támogató műsor, amely kifejezetten az idősebb korosztály számára készült. (5 min)

      • Családi kör

        Magyarország (2026) (40 min)

      • Az újító József nádor

        Kertépítő szenvedélye. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor 1818-ban szerezte meg az alcsúti uradalmat és 1820-ban indította a kastély építkezéseit kedvelt embere, a pesti Szépészeti Bizottság egyik tagja, majd elnöke, Pollack Mihály tervei alapján. Ahogy a 19. század egyik legnevesebb történtírója, Horváth Mihály fogalmazott: a nádor „természet- és gazdászattudományának maradandó tanúja Alcsuth, kedvencz nyári lakhelye, melyet sivatagi homokpusztából virágzó kertté és példánygazdászattá varázsolt. Szokásai, életmódja a legegyszerűbb, minden fény s pompaszeretettől idegen, inkább polgárias, mint fejedelmi, családias volt. Szórakozást munkás napjaiban legörömestebb családja körében, a tudományokban, kivált természettudományi s útleirási olvasmányokban, füvészet s kertészetben és a mezei gazdászat egyéb ágaiban keresett.” A főherceg a kastélykert kialakítására hívta meg a bécsi Tost családot, és képzett kertészként maga is egyik fő tervezője – és szürke munkaruhájában egykor egyik tevékeny közreműködője is – volt a park arborétummá fejlesztésének. A mintegy 540 fajból álló fás növényi gyűjtemény egyedei Európa, Kis-Ázsia, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika legszebb parkjaiból származnak. A sétányok és a tavak, az érdekes növénytársulások és botanikai érdekességek sok esteben József nádor családjának fontos emlékeihez kapcsolódnak. (3 min)

      • Családi kör

        Magyarország (2026) (28 min)

      • Jó ebédhez szól a nóta

        Magyarország (2025). (27 min)

      • Librettó

        Magyarország (2026) (52 min)

      • Az újító József nádor

        A felsőfokú műszaki oktatás megteremtője. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor neveltetése során alapvetően humán műveltséget szerzett, de mint korának gyermeke, nemcsak a kibontakozó ipari forradalom hajtotta technikai haladás lelkes híve lett, hanem ezzel együtt felismerte a műszaki felsőoktatás kulcsfontosságát is Magyarország jövője szempontjából. A pesti egyetemen ugyan működött már egy Institutum Geometricum, de ott kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képeztek. A nádor erőteljes támogatásával és sürgetésére engedélyezte végül V. Ferdinánd király 1844-ben egy általános mérnököket képző oktatási intézmény felállítását, amely két esztendő múlva, az oktatás tényleges indulásakor, a nádor iránti hálából, a József Ipartanoda nevet vette fel. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Nyolc tanszéken – az első, előkészítő év után – a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve már a magyar volt. A szabadságharc után, az azt követő önkényuralmi időszakban összevonták az Institutumot és az Ipartanodát, miközben germanizálták az oktatást, de a kor „szükségletei” végül érvényesültek: a Joseph Polytechnicumból az 1871. évi uralkodói rendelkezés létrehozta a Királyi József Műegyetemet, amely nevében egészen 1949-ig őrizte a hazai műszaki felsőoktatás nagy pártfogójának emlékét. (2 min)

      • Mindennapi

        Az elégedetlen élet. Magyarország (2026). Versek és prózarészletek, idézetek, gondolatok egy percben. (1 min)

      • Agapé

        Magyarország (2026). Miként őrizhetjük meg a házassági esküben kimondott, életre szóló hűséget? Hogyan védjük meg kapcsolatunk határait? Van-e forgatókönvye a hűtlenségnek, és mit tehetünk azért, hogy arra az útra soha ne lépjünk rá? Az Agapé asztalánál ezekre a kérésekre keressük a válaszokat. Egy különleges asztaltársaság közös gondolkodása társadalmi kérdésekről, őszintén, keresztény szemmel. Azonos értékrend, de akár eltérő vélemények. Művészek, szakértők, papok és lelkészek ülnek hétről hétre egy asztalhoz, hogy megvitassák a mindennapi életünket meghatározó kérdéseket – tabuk nélkül. (52 min)

      • Nincs többé férfi

        Tévéfilm, Magyarország (1974). A menő főhős bosszúból elvesz egy tanárnőt. A lány – mert régóta tetszik neki a fiú, aki őt sosem vette észre – gondolkodás nélkül hozzámegy. E váratlan lépéstől konfliktusok, problémák és mulatságos helyzetek hosszú láncolata indul el, miközben alkalmunk nyílik a fiatalok őszinte érzés- és gondolatvilágát megismerni. (92 min)

      • Itthon vagyunk! - országjáró a Dunával

        Magyarország (2026). Banner Géza élő bejelentkezéseken keresztül mutatja meg nemzetünk tárgyi, természeti, kulturális és szellemi örökségének legszebb és legkülönlegesebb értékeit – határon innen és túl. (4 min)

      • HÍRADÓ

        Élő közvetítés (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Agenda plusz

        Magyarország (2026) (2 min)

      • Az újító József nádor

        Országgyűlések és titkos jelentések. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Amikor az alig 19 éves József főherceg – a Habsburg Birodalom részét képező – rendi magyar állam közigazgatásának legfőbb vezetője lett, még élénken élt az ún. magyar jakobinus szervezkedés sokkhatásának emléke. Így egy ideig a fiatal nádor maga is azon gondolkodott, hogy saját, bizalmas megfigyelő-hálózatot szerveztet a magyarországi közhangulat, elsősorban a városok belviszonyai pontosabb szondázására. Ám hamarosan fordult a kocka: a napóleoni háborúkban elszenvedett kudarcok kapcsán az udvari körök sikerrel feketítették be a főherceget, alaptalanul őt okolva a magyarországi elégedetlenségekért. Noha az uralkodó öccsének, Józsefnek dinasztikus hűségéhez aligha férhetett kétség, mégis a bécsi tanácsosok, miközben a felterjesztéseit referálták, fokozatosan mintegy falat húztak I. Ferenc császár és öccse közé, módszeresen rombolva a testvérek közötti bizalmat. Így történt, hogy 1805-től a birodalmi titkosrendőrség parancsot kapott József nádor megfigyelésére! Erre elsősorban a pozsonyi országgyűléseken került sor. A besúgók azt hitték, nagy „fogásra” tettek szert, amikor úgy vélték, a nádor külön, „saját” titkosrendőrségének jutottak nyomára – pedig csak a Schedius Lajos egyetemi tanárral és Miller Jakab Ferdinánd könyvtár igazgatóval folytatott, amúgy természetesen nagyon is informatív levelezését értékelték félre. Ám az sajnos igaz volt, hogy Mednyánszky János báró helytartótanácsos és Majláth János gróf jogügyigazgató rendszeresen küldött titkos jelentéseket a saját öccséről a királynak. Az 1811. évi diétáról majd ezer titkos jelentés maradt fenn, amelyek egy része kifejezetten a nádor rágalmazásával, vagy legalábbis kétes helyzetének, s indítékainak sokszor rosszindulatú tendenciózus találgatásával foglalkozott. Még szerencse, hogy az a pletyka már Ferenc császárnak is sok volt, hogy – az egyik konfidens szerint – maga a császárné, Mária Ludovika főhercegnő netán titkos szerelmi viszonyt folytatna Józseffel. A gyanúra az adott okot, hogy leveleikben mindketten panaszkodtak arra a kegyenc uralomra, amely szerintük a császárt elszigeteli valódi híveitől és jóakaróitól. (3 min)

      • Közelebb - Roma magazin

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Domovina

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Kárpáti Krónika

        Magyarország (2026) (52 min)

      • Az újító József nádor

        Jászok és kunok főbírája. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A rendi Magyarország kiváltságolt társadalmi csoportjai közé tartoztak egykor a jászok és a kunok, akik a korai Árpád-korban vándoroltak be az ország területére és a katonai szolgálatért cserébe sajátos, a vármegyerendszertől független területi önkormányzattal rendelkeztek. A török dúlást sajnos nagyon nehezen heverték ki, így 1702-ben I. Lipót császár az egész területet eladta a Német Lovagrendnek. Ám a lovagok nem tudták érvényesíteni vásárolt jogaikat és az 1730-as években továbbadták a tulajdonjogot a Pesti Invalidus Rendháznak, amely megkísérelte bevezetni a földesúri szolgáltatásokat. Mária Terézia királynő az országos tiltakozásnak engedve, 1745-ben beleegyezett az önmegváltásba (redemptio), és 1745-ben a korábbi jász és kun területek visszanyerték szabadságukat és autonómiájukat. Három kerület jött létre (Nagykunság, Kiskunság, Jászság), az országos főhatóság a Helytartótanács lett, legfőbb bírájuk és főkapitányuk pedig újra a nádor. A jászkunok büszkék voltak a nádorhoz fűződő, különleges kapcsolatukra, amelynek számos emlékét a Jász Múzeum őrzi Jászberényben. A napóleoni háborúk idején, 1800 szeptemberében a Hármas Kerület lakossága megkezdte a „Nádor Ispányi Regement”, az ún. „Palatinus-huszárok” felállítását, melynek ezredtulajdonosa Magyarország mindenkori nádora lett, legénységi állományát pedig 1867-ig a Jászkun kerület lakossága adta. Igy lett József nádor a Palatinus-huszárok főkapitánya és a jász-kunok főbírája. (3 min)

      • A Nagyok

        Zoboki Gábor. Magyarország (2026). (26 min)

      • Itthon vagyunk! - országjáró a Dunával

        Magyarország (2026). Banner Géza élő bejelentkezéseken keresztül mutatja meg nemzetünk tárgyi, természeti, kulturális és szellemi örökségének legszebb és legkülönlegesebb értékeit – határon innen és túl. (5 min)

      • Família Kft.

        233. A könyvbarát barát. Sitcom, Magyarország (1996). Kövér Lajos születésnapja alkalmából Szépéknél ünnepi vacsora készül. Ricsi, Misi és Vili vállalja a szakács szerepét. Vili a Magyar Értelmező Kéziszótárt ajándékozza édesapjának. Lajos nyelvészi hajlama váratlan erővel tör elő. Titokzatos vendég érkezik Szépékhez. Hamarosan kiderül róla, hogy adóhatósági ellenőr. Beköltözik a kávéházba, és éjjel-nappal a könyvelést bújja, esze ágában sincs távozni... (24 min)

      • Família Kft.

        234. Az én Károlyom. Sitcom, Magyarország (1996). Ágica rajong Károlyért, amióta igazgató lett. Károly viszont ingerülten jön haza, feszült, ideges, szorong, mert az intézetben az alkalmazottak nem dolgoznak rendesen. Végre a sarkára kellene állni, de ebben csak egy igaz barát, Lajos segíthet... (24 min)

      • Az újító József nádor

        A Tokaji borvidék támogatója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. 1796-ban, nem sokkal hivatalba lépése után figyelt fel először a fiatal nádor azokra a gazdasági sérelmekre, amelyek a kettős vámrendszer révén érvényesültek a magyar külkereskedelem területén. Ez év február elején bizalmas levelében fontos gazdasági kérdésre hívta föl királyi bátyja figyelmét: a lengyelországi borkereskedelemre, vagyis arra, hogy a hegyaljai szőlőtermelés lehanyatlott és a magyar bor Lengyelországban – annak két felosztása után – elvesztette piacát, amiért az árak visszaestek, s az érintett megyék lakossága annyit veszített, hogy a rendes állami adót nem tudják megfizetni. Ezt a piacot visszanyerni pedig csak jelentős vámpolitikai könnyítésekkel lehetne, amely azután közvetve segítené helyreállítani e fontos gazdasági ágazat jövedelemtermelő képességét. Ez volt József főherceg első komoly kezdeményezése a hazai közügyek terén és ekkor ütközött össze először azzal a hagyományos bécsi érvrendszerrel, amely következetesen elutasította a magyarországi gazdaságfejlesztő politikát. A vám-kizsákmányolás fenntartása eszerint azért volt szükséges, mert azon összállami jövedelemkiesést volt hivatott kompenzálni, amely a nemesi adómentességből következett. József nádor ezzel szemben úgy gondolta, a magyar gazdaságnak az örökös tartományokéval egyenrangú fejlesztése olyan prosperitást eredményezne, amelynek közvetett adóbevétele bőven kompenzálná a nemesi adómentességből fakadó problémákat. Mindezen kérdéseknek és elképzeléseknek jó példája volt a Tokaj borvidék helyzete. (2 min)

      • Család-barát

        Magyarország (2026) (30 min)

      • Család-barát

        Magyarország (2026) (40 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • Agenda plusz

        Magyarország (2026) (2 min)

      • Jó ebédhez szól a nóta

        Magyarország (2025). (26 min)

      • Az újító József nádor

        Jótékonysági intézmények alapítója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. A nádort toleráns és empatikus egyénisége fogékonnyá tette a jótékonysági cselekvésre. Így örömmel támogatta második felesége, az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym házból származó Hermina hercegnőt, aki szenvedélyes hivatásának tekintette a szegényekről és a betegekről való gondoskodást. Ugyanezt az életeszményt követte harmadik felesége, Mária Dorottya württembergtecki hercegnő is, így nem csupán a főherceg érzelmi és szellemi társa lett, de a jótékonykodási tevékenység folytatásával és megújításával aktívan segítette férje közéleti céljainak megvalósulását, többek között a Vakok Iskolája és a Fiúárvaház létrejöttét is. A Vakok Iskolájának alapítását megelőzően, 1825-körül hazánkban is meggyökeresedett az a felismerés, hogy a vak gyermekek oktathatók, nevelhetők, képezhetők, ezért idehaza is szükséges egy erre alkalmas intézet létrehozása. A szervezkedés élére József nádor és családja állt. 1827 tavaszán Pesten, az Üllői úton, bérelt helyiségekben indult el kezdetben a Vakok Iskolája, majd a Terézvárosba költöztek a tanulók, de komolyabb ingatlanra csak az 1838. évi nagy pesti árvíz után tettek szert. Ezen a telken máig is áll pompás szecessziós palotájuk, melynek impozáns Nádor-termében egy nagyszabású, színes üvegablak-kompozíció idézi fel József nádor pártfogói tevékenységének emlékét. Pest város tanácsa 1837-ben felhívást intézett polgáraihoz, melyben amellett, hogy kifejezte örömét József nádor súlyos betegségből való felgyógyulása miatt, árvaház létesítésére adományok felajánlását kérte. A Josephinum épületét a nádor kedvenc építésze, Pollack Mihály is jótékonyságból tervezte. Az alapkőletétel ünnepségét 1841 júniusában rendezték, amelyen gyermekeivel részt vett a nádor felesége, Mária Dorottya főhercegné is. Az otthonban a századfordulón már nagyjából 150 fiú lakott, akik az elemi iskolai ismeretek elsajátítása után különböző mesterségeket tanulhattak. Az intézmény 1945 után, a szegénygondozás teljes államosításával szűnt meg, illetve alakult át. Az Üllői út alatt futó metróvonal építésével járó földmozgások később annyira megrongálták az eredeti építményt, hogy 1980-ban a főváros elbontotta az Üllői útra néző szárnyat, így ma már csak az épület egyik fele áll. (2 min)

      • Önök kérték!

        Magyarország (2026) (26 min)

      • Mosolytár

        Ciprián mester - Elvonókúra. Szórakoztató műsor, Magyarország (1998). Két remek bohózatot láthatnak ma nézőink nagyszerű írók tollából és remek színészek előadásában. A Ciprián mester történetének középpontjában a híres csodadoktor áll, akihez valósággal özönlenek a betegek, mígnem beállít hozzá egy néma asszony, aki gyereket szeretne... Az Elvonókúra egy alkoholelvonó intézet vezető főorvosáról szól, akit felesége megcsal egy beteggel... (54 min)

      • Leo és Fred II

        Fényképezkedés. Animációs filmsorozat. A cirkusz új plakátot készít. Az artisták színes ruhakölteményekben, a pónilovak bóbitásan, az elefánt lepellel a hátán várja a fotózást. Fred is a legszebb piros kabátját ölti fel a nagy napra. Egyedül Leónak nincs mit felvennie. Teljesen elkeseredik, amikor a falon megpillant egy régi képet. (7 min)

      • Kiváncsi Fáncsi

        Strucc - kaland. Rajzfilmsorozat. Fáncsi nagymamájától új masnit kap, de a Strucc lenyeli. A Strucc begyéből sok minden előkerül, a masni és vele együtt rengeteg tárgy is. (7 min)

      • Gusztáv

        Gusztáv kihág. Animációs film felnőtteknek, Magyarország (1977). Gusztáv tilosban akar horgászni. Tökéletesen álcázza magát, de végül a halőr túljár az eszén és pórul jár... (5 min)

      • HÍRADÓ

        Élő közvetítés (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Élő közvetítés (2 min)

      • V4 HÍRADÓ

        Élő közvetítés (5 min)

      • Itthon vagyunk! - országjáró a Dunával (55)

        Méhészet. Magyarország (2026). Banner Géza élő bejelentkezéseken keresztül mutatja meg nemzetünk tárgyi, természeti, kulturális és szellemi örökségének legszebb és legkülönlegesebb értékeit – határon innen és túl. (5 min)

      • Ridikül

        Mindenkinek kell egy hobbi? Magyarország (2026) (50 min)

      • Az újító József nádor

        A Magyar Nemzeti Múzeum megálmodója. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Közismert, hogy 1802. november 25-én Széchényi Ferenc gróf úgy döntött, hogy gazdag gyűjteményeit „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. A köszönetet mondó 1807. évi XXIV. törvény – aligha véletlenül – úgy méltatta a nemes gesztust, miszerint az adományozó gróf „terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyűjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átírta és ezekkel egy fölállítandó nemzeti múzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”. Ennek az új intézménynek a király nevében József nádor lett a legfelsőbb felügyelője és protektora. Ő terjesztette az országgyűlés elé és hagyatta jóvá az 1808. évi VIII. törvénycikket, amely elrendelte a Magyar Nemzeti Múzeum felállítását, és a vármegyék felajánlásai révén gondoskodott a pénzügyi alapok biztosításáról. A nádor hagyta jóvá a tárak kialakítását is, így a meglévő könyvtár után létrejött a természettár, majd a régiségtár is. A nádor végül azáltal léphetett Széchényi Ferenc mellé a múzeum legnagyobb jótevőinek sorába, hogy 1846-ra Pollack Mihállyal felépíttette a pompás múzeum palotát, a hazai klasszicista építészet főművét. (2 min)

      • Azt beszélik

        Magyarország (2026) (52 min)

      • Könyvjelző – Takaró Mihály műsora

        Magyar diákok a nagyvilágban - Peregrináció. Magyarország (2026). A Könyvjelző - Takaró Mihály műsora minden héten jelentkezik az M5 csatornán. A műsorban a magyar kultúra különböző területeire kalauzoljuk a nézőket, a témák között szerepel a képzőművészet, a zene, irodalom és történelem is. Adásunk témája: Magyar diákok a nagyvilágban - Peregrináció Adásunk elején tisztázzuk a fogalmat, mit jelent a szó: peregrináció. Beszélgetünk a magyar peregrináció kezdeteiről, a 16-17.század híres vándordiákjairól. Szót ejtünk a 18.századról, a felvilágosodás peregrinációjáról, adásunk végén pedig arról beszélgetünk, hogy mit jelent a mai korban peregrinusnak lenni. (26 min)

      • Az újító József nádor

        Károly fivére, a hadvezér. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. II. Lipót osztrák császár gyermekei között átlagos képességűek és kiemelkedő tehetségek egyaránt akadtak. József nádor négy idősebb bátyja közül a harmadikat, Károly főherceget (1771–1847) az édesapjuk halála után egyik gyermektelen nagynénjük, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő és annak férje, Albert Kázmér szász–tescheni herceg (a hírneves Albertinum alapítója) fogadták örökbe, és Bécsben neveltették, tiszteletben tartva a katonai pálya iránti vonzalmát. És valóban, Károly a napóleoni háborúk legjelentősebb Habsburg hadvezére lett! Nem csupán számos csatában győzedelmeskedett, de jelentős reformokat hajtott végre a császári hadseregben, továbbá kitűnő hadtudományi munkákat is írt. Oldalakon át sorolhatnánk a gyorsan tábornoki rangot elérő katonának a majd két évtizeden át zajló ún. francia háborúkban vívott küzdelmeit, melyek során nem csak ragyogó diadalokat aratott, de időnként nehéz vereségekkel is szembe kellett néznie. De mindenekelőtt ő volt az első hadvezér, aki nyílt csatában – az 1809-ben Aspern mellett vívott ütközetben – megverte az addig legyőzhetetlennek hitt francia császárt. Közben szenvedett attól, hogy a bécsi tanácsadók igyekezték felkelteni ellene a nála bizony kevésbé tehetséges bátyja, Ferenc császár féltékenységét, miközben mindvégig szilárd hűséggel szolgálta a birodalmat és annak kormányzatát. Európai hírnevének csúcsán a spanyol trónt is felajánlották számára, de nem fogadta el. A mellőzöttség idején szerencsére vigaszt talált boldog házasságában és szép családjában. Katonai tehetségét és a tescheni hercegséget fia, Albrecht főherceg örökölte. (2 min)

      • Rejtélyes XX. század

        Magyarország (2026). Kun Miklós, a Széchenyi-díjas történész gazdagon illusztrált dokumentumfilm-sorozata igyekszik megfejteni az elmúlt évszázad titkait. A műsor szerdánként 21 órától látható az M5 műsorán. (28 min)

      • Az újító József nádor

        Testvére János, a „stájer herceg”. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor fiatalabb testvérei közül a legtehetségesebbnek a rendhagyó pályát befutó János főherceg (1782–1859) bizonyult. Érdeklődése a természettudományok és a történelem felé vonzotta, míg a család katonai tanulmányokra szorította. A napóleoni háborúkban tábornagyi rangig emelkedett, de – kiemelkedő személyes bátorsága ellenére – nem volt szerencsés hadvezér. A magyar történelembe is egy vereséggel, az 1809-ben vívott győri csata vesztes császári parancsnokaként írta be nevét. A háborúk után a korszerű brit egyetemi oktatást, a polgári közigazgatási szervezeteket és az iparvállalatok működését tanulmányozta, és stájerországi birtokaira visszavonulva felvilágosult, szabadelvű reformokat kezdeményezett. Ellenezve a bécsi udvar mereven abszolutisztikus politikai elveit, a továbbiakban nem vállalt semmilyen birodalmi szintű katonai vagy politikai szerepet. Személyes szabadságát is demonstrálva rangon aluli, de boldog házasságot kötött Anna Plochl-lal, a Bad Aussee-i postamester leányával (utódaik a ma is virágzó meráni grófi család tagjai). Vagyonát modern vállalkozásokba fektette, szabadidejében jelentős ásványgyűjteményt állított össze, alpinista és vadász szenvedélyének hódolt. Polgári módon élt, szokásaiban, ruházkodásában a stájer hagyományokat követte, így a köznyelv a „stájer herceg” nevet ragasztotta rá. 1811-ben megalapította a grazi Joanneum felsőfokú természettudományos és műszaki iskolát, a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz), elődjét, amely ma a János Főherceg Egyetem (Erzherzog Johann Universität) része. 1848. június végén a frankfurti német alkotmányozó szövetségi gyűlés a főherceget – Ferdinánd császár helyett – német birodalmi kormányzóvá választotta. Ténykedése e funkcióban azonban igen komoly nehézségekbe ütközött, így a forradalmak leverése után lemondott hivataláról és hazatért szűkebb stájer hazájába, ahol őt választották meg Stainz városka polgármesterének. (3 min)

      • Agytorna

        Magyarország (2026) (20 min)

      • Himnusz

        Magyarország (2019). (2 min)

      • HÍRADÓ

        (20 min)

      • Időjárás-jelentés

        Magyarország (2026) (3 min)

      • ANGOL NYELVŰ HÍREK

        (3 min)

      • Ez itt a kérdés

        Magyarország (2026). Kérdések, vélemények, viták. Az M5 nézői kultúrpolitikai, történelmi és társadalmi kerekasztal beszélgetésekben mélyülhetnek el hétköznap esténként. (52 min)

      • Nincs többé férfi

        Magyarország (1974). A menő főhős bosszúból elvesz egy tanárnőt. A lány – mert régóta tetszik neki a fiú, aki őt sosem vette észre – gondolkodás nélkül hozzámegy. E váratlan lépéstől konfliktusok, problémák és mulatságos helyzetek hosszú láncolata indul el, miközben alkalmunk nyílik a fiatalok őszinte érzés- és gondolatvilágát megismerni. (92 min)

      • Família Kft.

        233. A könyvbarát barát. Magyarország (1996). Kövér Lajos születésnapja alkalmából Szépéknél ünnepi vacsora készül. Ricsi, Misi és Vili vállalja a szakács szerepét. Vili a Magyar Értelmező Kéziszótárt ajándékozza édesapjának. Lajos nyelvészi hajlama váratlan erővel tör elő. Titokzatos vendég érkezik Szépékhez. Hamarosan kiderül róla, hogy adóhatósági ellenőr. Beköltözik a kávéházba, és éjjel-nappal a könyvelést bújja, esze ágában sincs távozni... (24 min)